|
A tanulás,tudás elmélete A tanítás – tanulás elmélete
Csapó Benő egyetemi tanár, az MTA doktora (2002), a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője. A Neveléstudományi Doktori Iskola (2003-), az MTA SZTE Képességkutató Csoport (2002-) és az általa 2003-ban alapított SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője. A Brémai Egyetemen Humboldt ösztöndíjas kutatóként dolgozott 1989-ben, 1994-95-ben pedig Kaliforniában, Stanfordban, a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences meghívott kutatója. 1997-99 között a Developing democratic character program résztvevője (University of Washington), 2000-04 között az OECD PISA problémamegoldó gondolkodás munkacsoport tagja. 2009-10 között az Assessment and Teaching of 21st Century Skills programban a Working Group on Technological Issues vezetője. 2005 óta a PISA Governing Board tagja, 2008 óta alelnöke. Fő kutatási területei: kognitív fejlődés, longitudinális vizsgálatok, pedagógiai értékelés, tesztelmélet, technológia alapú tesztelés.
A tanulás társadalmi megítélése, helyzete.
A tanulás típusai, tudatosság, tartalom.
Az iskolai tanulás jellemzői:
A tanulás társadalmi jelentősége és helyzete:
- Felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődés
- Legfontosabb feladat a műveltségi igények kialakítása. Önálló tanulás.
- EU memoranduma, az „EU vitathatatlanul átlépett a tudás korába”
- Minden EU polgár számára fontos a korszerű tudás és felhasználás képességéhez jutás
- Intenzív, önálló és csoportos tudás
- A permanens tanulás a felemelkedés, a társadalmi munkamegosztásba való bekerülés feltétele.
• Falus Iván: Didaktika – Nahalka István: Az oktatás társadalmi meghatározottsága:
Az oktatás a társadalom jelensége, folyamata, így a társadalom más intézményei, szervezetei, a társadalmi csoportok szerepet játszanak az oktatás, az iskolai élet formálásában. Ez kölcsönhatás. A műveltség átadása vagy tágabban a személyiség fejlesztése, a munkaerő kiképzése, a társadalmi mobilitás formálása, a társadalmi egyenlőtlenségekre való hatás szinte minden modellben alapvető funkciók. Fontos az iskola szerepe azokban a folyamatokban, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerének alakulására hatnak. Az iskola átörökíti az egyik generációról a másikra a változatlan minták szerint az egyenlőtlenségi viszonyokat, s ezzel konzerválja azokat.
Ehhez kapcsolható négy paradigma:
1. az egyenlőtlenségek konzervatív felfogása
2. liberális, az iskolai szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlő lehetőségét hirdeti,
3. a kompenzatorikus, a társadalmi egyenlőségeket a családi különbségekre vezeti vissza
4. emancipatorikus, korunkra jellemző kultúrák egymás mellet az iskolában
A társadalom meghatározza az oktatás fejlesztésének feltételeit. Meghatározza a ki, kiket tanít kérdésre adható válaszokat. A társadalom igényeit kielégítő iskolarendszert épít fel, politikai folyamataival befolyásolja az iskolában tanított műveltséget, feltételeket teremt az iskola konkrét működése számára, formális és informális eszközökkel értékeli az iskola tevékenységét. Az iskola tevékenységével létrehozott eredmény a személyiségen keresztül megmérettetik.
A világban az iskolarendszerek fejlődésének két útja alakult ki:
1. A szelekciót érvényesítő, többnyire felsőoktatásba eljutást prefereáló,
2. A széles célrendszerrel rendelkező, a szelekciót kizáró, komprehenzív (összefogó, átfogó)
iskola
A tanulási tevékenység három alapkategóriája:
- Formális = intézményrendszerben zajlik, a képzettséget oklevéllel, diplomával ismerik el.
- Nem formális, hivatalos intézményrendszeren kívül zajlik.
- Informális = mindennapi élet velejárója, nem feltétlenül tudatos.
A tanulás társadalmi helyzete, hiányosságok:
- Az egyének alkotta társadalmi értékrendben a tudás nincs megfelelő helyen.
- Jelentős része nem szeret, és nem tud tanulni.
- Felfogásában a tanulási cél, az elérendő szint a verbális, mechanikus reprodukció.
- Nem tesznek különbséget a tartalmak és tantárgyak között, ugyan úgy tanulják az összes tárgyat.
- Túlzott mértékben alkalmazkodnak az értékelés módjához.
- Aktivitás, tanulási kedv, szorgalom, kötelességtudat.
A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése, típusai, tanulási modellek és elméletek, tanulási módszerek stratégiák, stílusok
A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése: „A tanulás egy rendszerben vagy irányító rendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló tartós és adaptív változás (Falus: Didaktika 104. oldal)
Rendszer = ember
Irányító = idegrendszer
Környezet = természet, tárgyi, társadalmi
Kölcsönhatás = az emberi tárgyi és szociális cselekvése
Tartósság = a tanulás eredménye később is előhívható
Adaptivitás = környezethez alkalmazkodás
• Falus Iván: Didaktika – V. A tanulás – Nahalka István:
A tanulás egy általános rendszerelméleti fogalom. A pedagógia, amikor az egyén tanulásával foglalkozik a pszichológia értelmezését használja. A pszichológia a tanulás fogalmát elsősorban a megismerésre koncentrálja, az empirizmus, a racionalizmus, a 20. század közepétől pedig a konstruktivizmus (építő, előre vivő, haladást szolgáló) a jellemző.
- Az ismeretátadás pedagógiája feldolgozott ismeretek elsajátításának elméleti képe.
- A szemléltetés pedagógiája a megismerésre épít, de az elsajátítás legfőbb eszköze cselekvés, az önálló tevékenység, a felfedezés.
- A konstruktívitásra épülő pedagógia az egyén tanulását konstrukciónak (megismerésnek)
tartja. Nem hisz a minden tudásterületen egyformán működő képességekben, elfogadja, hogy vannak velünk született képességeink. Az ezredfordulón a pedagógiai gyakorlatban ez a cselekvés pedagógiája. (133.old.)
• Báthori Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek (28. old.):
A tanulás fogalmának tág értelmezése:
Passzív, és reproduktív értelmezés: emlékezetfejlesztés, figyelem ébren tartása, gyakorlás, szövegek, tanári magyarázat megértése, definíciók megtanulása.
Az utóbbi években jelentős változások következtek be, a tanulás és a személyiségfejlődés együttes értelmezésében. - A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését.
A tanulás fogalmának szűk és tág értelmezését az iskolai tanulásnak a pszichikus folyamatokhoz való viszonyában határozhatjuk meg.
Szűk értelmezés Pszichikus folyamatok Tág értelmezés
Érzékelés -
Észlelés -
- figyelem -
- emlékezés -
Képzelet -
Gondolkodás -
Érzelem -
Akarat -
Cselekvés -
Hatékony tanulás: pszichikus folyamat aktivitása.
• Csapó Benő: Kognitív pedagógia c. könyvében – „További perspektívát jelenthet, ha az iskolai hatásrendszer egészét – benne a tanulást! – a kognitív fejlődés irányításaként értelmezzük.”
A tanulás típusai:
Szándékos - meghatározott célok elérése érdekében,
- koncentrált figyelem, akarati erőfeszítés
- feladattudat és teljesítményszükséglet
Nem szándékos - gyakran észrevétlenül megy végbe (pl. utánzás)
- általában a játék, a munka közben valósul meg.
A tanulás lehet – Perceptuális tanulás – érzékszervekhez köthető
- Motoros – mozgásos, helyzet- és helyváltoztató, pl. felülés,
járás, stb.
- Manipulációs, pl. írás, rajzolás
- Verbális – nyelvi
- szociális – társas, szerepek, értékek, interperszonális viszonyulások.
A tanulás tartalma az absztrakció szempontjából:
Tapasztalati – cselekvő, feladatmegoldó. Szemléletes – eszközrendszer. Fogalmi szintű, szövegfeldolgozás.
Értelmező – (fejlettségi szinthez kötött)
Az elveket, törvényeket, szabályokat ismeri fel.
Feltétele a tanuló fejlettsége.
A tanulás segítés szerint:
- Önálló – mások irányítása és részvétele nélkül. Célja és eredménye = aktivitás, önálló problémamegoldás, kritikai gondolkodás.
- Szociális – Társas környezet direkt vagy indirekt hatásai. Formái: Utánzás, identifikáció, oktatás, jutalmazás, kitüntetés.
Az iskolai tanulás jellemzői:
- Irányított nevelési célok
- Megismerési funkciók
- Nem csak ismeretszerzés, de alkalmazás is.
- A tanulás a személyiséget fejleszti
- Hosszú időn keresztül tart
- Forrása és alakítója az interperszonális kapcsolatoknak
- Eredményessége szemléletes mutatója a tanuló munkájának
- Speciális motivációs bázist és pszichés klímát igényel.
• A tanítási modellek (Caroll. Bloom, Nagy sándor)
• Lappints Árpád: Tanulás pedagógiája (35.oldal) -
Tanulási modellek: John B. Caroll-féle modell: (1962-63) T
fi
T= T
Ti
Sikeres tanulás = A tanulásra fordított idő
A tanuláshoz szükséges idő
Ha egyenlő eggyel, akkor a tanulás sikeres és gazdaságos.
Ha nagyobb a ráfordítás, mint egy, akkor sikeres, de nem gazdaságos.
Ha egy nagyobb, mint a tervezett és a ráfordított idő, akkor sikertelen.
Belső feltételek: Külső feltételek:
- kitartás a tanulásban (szorgalom) - tanulási alkalom
- tanulási képesség - a tanítás minősége
- a tanítás megértésének képessége
Caroll modelljében az aktív tanulási idő a központi tényező. A sikeres tanulás a tanulásra fordított idő és a tanuláshoz szükséges idő hányadosával fejezhető ki. (amerikai)
• Benjamin Bloom (amerikai kutató) tanítási elmélete (a követelményrendszer révén) – 1976.:
A tanuló jellemző vonásai Tanulási eredmények
Előzetes tudás, kognitív értelmi
tudás Teljesítmény
tanulási téma Tanulási gyorsaság
Előzetes magatartás
motiváció
Affektív jellegű motíváció Affektív jellegű magatartás
A tanítás minősége
Bloom szerint a tanulás eredményességét a tanulóknak a feladatok megtanulásához szükséges előzetes tudásuk (kognitív tulajdonság) és motivációjuk (érzelmi akarati tulajdonság) valamint egy külső tényező, a tanítás minősége határozza meg.
A tanulás kimenetét a tanulási teljesítményben, a tanulás gyorsaságában és a további motivációban határozta meg. A rendszer középpontjában a tanulási feladatok állnak.
Mesterfokú tanulás (Nagy Sándor)
Előkészítő szakasz:
- tananyaggal kapcsolatos kiválasztás, logikai egységekre bontás, tesztek, eszközök, stb.
- tanulók előkészítése
A tanítás-tanulás szakasza: - A tanulók tájékoztatása a módszer lényegéről
- Elő-teszt és értékelés
- Logikai egység feldolgozása
- Formáló, segítő teszt elvégzése
- Második logikai egység feldolgozása, stb.
Záró szakasz: - Összegző, lezáró teszt, értékelés.
- Affektív változások regisztrálása (érzelmi, motiváció, pszichikus
változások).
Tanuláselméletek:
Összehasonlítás
Tanulási modell Tanuláselmélet
Tartalma: külső feltételek belsőre koncentrál
Kiterjedése: csak iskolai tanulás általában tanulás
Időkeretek: hosszú időtartam rövid idejű tanulás
alatt lezajló folyamat
- Behaviorisata (asszociációs) tanuláselméletek: külső környezet ingerei által befolyásolt viselkedés.
- Korai kognitív tanulás elméletek – közvetlenül nem megfigyelhető, mentális folyamatok értelmezésére épülnek.
- Asszociációra épülő tanuláselméletek. Klasszikus és operáns kondicionálás
- Itt van még egy, amit nem tudtam leírni!
- Humanisztikus, affektív elemek.
Tanulási stílusok, stratégiák. Tudás fogalma, típusai.
• Lappints Árpád: Tanulás, pedagógiája (53-59. oldal)
Tanulási stílusok:
Fogalma: „A személyiség belső, állandó tényezője, kognitív és affektív vonások összessége. A megismerés módja nyilvánul meg különböző helyzetekben, meghatározza a tanulás módját, befolyásolja a tanulás eredményességét.”
Stílusok: - auditív – hang
- vizuális – kép
- mozgásos
- társas
- egyéni
- impulzív (előbb beszél, utána gondolkodik),
- reflektív (végig gondolja, utána mondja)
Tanulási stratégiák:
• Fogalom: „A tanulási stratégia a tervek, elhatározások rendszere, cél érdekében.” Magukban foglalják az információgyűjtést, feldolgozást, tároljuk, előhívjuk. (Lappints – Ped. Lexikon!)
A tanulási stratégiák konkrét meghatározása: (Kozéki-Entwistle alapján)
- Mélyre ható stratégia
- Racionalitás jellemzi (aktív, kihívásokat keres)
- Új anyagot kapcsol a régihez, rendszerez, összefüggéseket feltárja, következtet.
- Saját tapasztalat alapján önálló véleményalkotás.
Reprodukáló:
Nem önálló, tananyagfüggő, tanár irányításával
- részleteket jegyez meg,
- mechanikus tanulás jellemzi
- amire koncentrál a kudarc elkerülése, ne maradjon le, ne teljesítsen rosszul
Szervezett:
- Célok, eredmények
- Jó munkaszervezéssel, időt optimálisan használja
- Legjobb teljesítményre törekszik az önértékelés fenntartása érdekében
Tanulási stratégiák: (Pask alapján)
- Holisztikus – összefüggő, átfogó képet alakít ki, mielőtt a részletekre tér
- Szerialista – részleteket részesíti előnyben
- Rugalmas – mindkét stratégiát alkalmazza
Tanulási stratégia: SQ4R - Scan = előzetes áttekintés
- Query = kérdezés
- Read = elolvassa
- Reflect = átgondolja
- Recite = felidézi
- Reviex = ismétlő áttekintés
A tudás fogalma
A tudás a megismerő folyamatok eredményeként a tudatban létrejövő pszichikus képződmények rendszere.
A tudat funkciói: (Atkinson és tsai: Pszichológia)
- Önmagunk és környezetünk követése
- Önmagunk és környezetünk folyamatos kontrollja.
• A tudás összetevői: (Orosz Sándor – Ped. Lexikon – megnézni)
- Ismeret – megismerés eredménye
- Képesség – cselekvés, tevékenységgel kapcsolatos
A tudás típusai I.:
- Ismeretjellegű, képességbeli. Ismeretjellegű = „tudni, hogy mit”. Képzet, fogalom, tény, adat.
- Képességjellegű = „tudni, hogy hogyan”. Ismereteket gyakorlatban alkalmazzuk.
• A tudás típusai II.: (Csapó Benő: Kognitív pedagógia – Akadémiai Kiadó 1992)
- Tényekkel kapcsolatos
- Cselekvésekkel kapcsolatos
- Cselekvések tervezésével és kontrolljával „tudás a tudásról”
A tudás típusai III.: Eszköz és tartalomtudás
Eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az újabb információk vételét, feldolgozását teszi lehetővé. (Beszéd, írás, olvasás, fogalmazás, stb.)
Tartalomtudásnak nevezzük azokat az ismereteket, amelyek egyedi módon rögzülnek, konkrét, egyedi dolgokra, jelenségekre vonatkoznak. (pl. versek, definíciók, fogalmak)
• (Felhasznált irodalom: Loppits Árpád: Tanuláspedagógia 55-69. oldal)
Az oktatás tartalma, értelmezése, kiválasztás elrendezése. A tanterv megismerése.
Az oktatás tartalma:
Az oktatás folyamatának fogalma: „Az összefüggő, kölcsönösen egymásra ható tanítási-tanulási tevékenységek hosszabb-rövidebb ideig tartó sorozata alkotja a tanítási-tanulási folyamatot.”
- A tanítási-tanulási folyamat a műveltségi tartalmak rendszeres feldolgozása. A folyamat három alapeleme: a pedagógus, a tanuló, a műveltségi anyag.
Az oktatás, mint tevékenység a tanulás és a tanítás egységeként. A tartalom értelmezése, kiválasztása, elrendezése, az elrendezés dokumentuma a tanterv.
A tartalom kiválasztása:
- Mit vár el a társadalom, iskolatípusok
- Milyen tartalmak befogadására képesek a hallgatók?
- Melyek az iskolai tudás jellegéről kialakított tudományos pedagógiai koncepció sajátosságai?
- Milyen értékek jelennek meg tudományokban, művészetekben, technikai kultúrában?
- Hagyományok a tartalom tanításában.
Tyler-racionálé: (Tyler – faktor analízis)
- A tanulók szükségletei, igényei, érdeklődése
- Fejlődés-lélektani szempontok
- A tanítás konkrét társadalmi közegének elvárásai
- A tudomány
- Az adott társadalom elvárásai
• Ballér Endre: Társadalom, kultúra, nevelés (Ped.Lexikon) címszó: kerettanterv (!!!)
A tartalom alapdokumentuma a tanterv
A tanterv fogalma: Dokumentum, az oktatásirányítás eszköze.
Funkciója: Meghatározza - az oktatás tartalmát
- Nevelés – oktatás céljait
- Követelményeket
- Megalapozza az oktatási folyamat tervszerűségét. A tanítási órán és azon kívül is a nevelői és a tanulói tevékenységet.
- Ajánlásokat módszerekre, eszközök felhasználására.
A tanterv változatai: - Oktatás, irányítás jellege szerint,
- Országosan egységes, iskolatípusokra,
- Egységes tanterv, módosított célok szerint, a fenntartók elvárásaihoz
- Helyi tantervek, iskolák önálló tanterve
- Irányultság szerint lehet: oktató óra, a pedagógiai munka teljességére.
- Koncepciója szerint: bemenet, kimenetre vagy folyamatokra orientált.
A tanterv az oktatási tartalom kifejtettsége szerint lehet:
- részletezett – előíró
- kerettanterv – nagyobb egységek
- kombinált megoldás
A tantervben a tananyag horizontális elrendezése szerint lehet:
- tantárgy-tudományterületre, komplex, integrált,
- műveltségterület
Tervezés szintje az iskolában. Kompetenciák, helyi tanterv. Pedagógiai program.
Helyi tanterv: - Iskola önálló tanterve, teljes képzési ciklusra szól, a ped. program része.
- Az országos és helyi igények elemzése.
- Tantárgyi rendszer, óraszámok, szervezeti formák, stb.
- Tantárgyi programok – tematika, követelményrendszer,
- Taneszközök, értékelési módszer
- Tanmenetek
- Tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységek
A pedagógus:
A kompetencia fogalma: Alkalmazható tudás, ismeretek, képességek, attitűdök.
Ismeretek: oktatáspolitikai, pedagógiai, pszichológiai, stb.
Képesség: kooperatív és differenciált tanulásszervezés, megosztott figyelem, együttműködés.
Attitűdök: motivációk
Pedagógiai kompetenciák: - A tanulói személyiségfejlesztés
- kulturális, szociális hatások
- egyéni szükségletek
- pedagógiai helyzetek, fejlődés
- Tanulói csoportok, közösségek fejlesztése
- a csoport és a csoportfejlesztés sajátosságai
- a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása
- egyének közötti különbségek megértésének elősegítése
- Szaktudományi, szaktárgyi és tantárgyi integrálás
- tanított műveltségi terület alapvető fogalmak, fejlődési összefüggések,
- szemléletmód, értékeinek megismerése
- az elsajátított tudás alkalmazásához készségek
- A pedagógiai folyamat tervezése
- helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv,
- taneszközök és források kiválasztása, felhasználása
- tervek reflektív (önértékelés) elemzése, értékelése.
- A tanulási folyamat szervezése értékelése
- Stratégiai, motiváció, differenciálás, tanulási aktivitás,
- A tanulók gondolkodásának fejlesztése
- A hagyományos és az informális eszközök hatékony, szakszerű használata,
- Környezet kialakítása
- Önálló, önszabályozó tanulás kialakítása.
- A pedagógiai értékelés hatékony alkalmazása:
- elemző értékelés
- értékelési formák, eszközök
- önértékelés fejlesztése
- Szakmai együttműködés, kommunikáció
- Tanuló, szülő, iskola, stb.
- Konfliktushelyzetek megoldása.
- Elkötelezettség, felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
- Szakirodalom, önálló ismeretszerzés
- Kutatási módszerek alkalmazása
- saját munka tudományosan megalapozott értékelése.
A kompetencia alapú oktatás célja:
A gyermekek hasznosítható tudással rendelkezzenek. Készségek, képességek fejlesztését, alkalmazás-képes tudást értjük (SuliNova).
Kulcskompetenciák:
Minden egyén személyes boldogulásához, fejlődéséhez szükséges:
- anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció
- információ és kommunikációs (IKT) technológia
- számolás
- vállalkozási készség
- személyközi kompetencia
- tanulási kompetenciák
Kulcskompetenciák – NAT - anyanyelv
- idegen nyelv
- matematika
- természettudományok
- digitális kompetencia
- hatékony, önálló tanulás,
- szociális, állampolgári
- kezdeményező
- esztétika
- művészet
Az oktatás vagy tanítás-tanulás folyamata, az önszabályozás oktatási folyamata.
• Falus Iván: Didaktika (9. fejezet)
Az oktatási folyamat értelmezése, tevékenységrendszere.
Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat.
Az oktatás tartalma:
Az oktatás folyamatának fogalma: „Az összefüggő, kölcsönösen egymásra ható tanítási-tanulási tevékenységek hosszabb-rövidebb ideig tartó sorozata alkotja a tanítási-tanulási folyamatot.”
- A tanítási-tanulási folyamat a műveltségi tartalmak rendszeres feldolgozása. A folyamat három alapeleme: a pedagógus, a tanuló, a műveltségi anyag.
Oktatási folyamat: (Nagy Sándor)
Ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés, értékelés – makro struktúra.
Didaktika:
„Az oktatási folyamat komplex interaktív folyamat, amely a tanítás és tanulás folyamata mellett magába foglalja a kognitív önszabályozás, motivációs önszabályozás kialakításának folyamatát is.”
Önszabályozást kiépítő oktatási folyamat:
Az élethosszig tartó tanulás LLL igényének kialakítása.
Az önszabályozásra képes tanuló:
- Kialakult érdeklődésű
- Belső céljai vannak
- Reálisan ismeri saját képességeit
- Szeret tanulni
Az önszabályozó tanulás összetevői:
- tantárgyi tartalom tudása, a tanuláshoz belső motivációja van,
kognitív (értelmi) és motivációs stratégia
Didaktika:
„Az önszabályozás elsajátítása a tantárgyi tartalom megtanulásával indul. Tanulni tudás és tanulási motiváció a következő lépés. Az ismeretek megértése, elsajátítása tanulási motiváció jelenlétével, tanulási technika elsajátításával lehetséges. A tantárgyspecifikus tudásra épül a kognitív és motivációs stratégia kialakulása, mint az ismeretek alkalmazni tudása. A gondolkodás, a megismerés készségeinek és képességeinek kifejlesztésével az információk hatékony feldolgozása, elemzése, következtetések levonása és a döntéshozás képessége alakul ki. A megfelelő motivációs szint elengedhetetlen. Ezen a bázison alakul ki az igazi cél: a valódi önszabályozást biztosító kognitív és motivációs önszabályozás, az iskolán kívüli ismeretszerzés képessége.”
Vázlatosan:
Tantárgyspecifikus tudás – 1. tantárgyi tartalom tudása
2. tanulni tudás és tanulási motiváció
Alkalmazni tudás - 3. kognitív stratégia, metakogníció
4. motivációs stratégia
Cél - 5. kognitív önszabályozó stratégia
6. motivációs önszabályozó stratégia
Végeredmény = Önszabályozás
A tanulás stratégiái és módszerei. Prezentációs stratégiák, projekt módszer
• Falus Iván: Didaktika (Célközpontú szabályozás elméletei)
Didaktika:
Az oktatás stratégiája a módszerek, eszközök és szervezési módok kombinációja egy adott cél érdekében, konkrét feltételek figyelembe vételével.
Nagy Sándor: A tanítási-tanulási stratégiákon azokat a kognitív eljárásrendszereket értjük, amelyek segítségével a diák képes kialakítani alapvető gondolkodási, megismerési műveleteket, más helyzetben problémamegoldásként is használja.
Báthory Zoltán: A stratégia tanulásszervezési szempontból komplex metodika. Magában foglalja a különböző taneszközök (tankönyvek, programok, eszközcsomagok, stb.) oktatástechnikai eszközök és eljárások rendszerét. Erre épülő stratégiák: 1. programozott oktatás, 2. komputerrel segített tanítás-tanulást, 3. oktatócsomagot és 4. mesterfokú tanítást-tanulást.
A tanítás-tanulás stratégiája végrehajtásának lépései:
- a célok bemutatása, a tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése,
- a tananyag rendező elvének közlése,
- a tananyag közlése,
- kérdések feltétele, a tanulók válaszainak kiváltása, pontos és kritikus gondolkozás fejlesztése érdekében.
Célközpontú stratégiák:
1. Információ tanítása, bemutatás segítségével
2. fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
3. készségtanítás direkt oktatás segítségével
4. szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével
5. gondolkodás fejlesztése, felfedezéses tanulás segítségével
Szabályozáselméleti stratégiák:
1. Nyílt oktatás – a tanulók aktív szerepe a tanulás irányításában, tevékenységek kiválasztásában
2. programozott oktatás – a tanulók tevékenységének szabályozása (cél, induló szint, tananyag lépésről-lépésre, tanuló aktivizálása, válaszok ellenőrzése, egyéni ütem)
3. adaptív oktatás – számítógépre alapozott programozott oktatási stratégia
4. optimális elsajátítási stratégia – Benjamin Bloom amerikai pszichológus-pedagóus a 60-s évek végén Caroll tanításelméleti felfogására támaszkodva fogalmazta meg álláspontját. Megfelelő időt és körülményeket biztosítva a tanulóknak, motivációt és a korrekcióhoz szükséges segítséget adva, nagyobb hatású a teljesítmény, a tanulók a tananyag 95 százalékára megtaníthatók. (ez a helyes, néhányszor még szerepel, de így van a Didaktikában is!)
Tanulási módszerek:
A tanulási módszer fogalma: A fogalom klasszikus értelmezése |
