|
Manó Mérce VARAZSESZKöZöK AZ óVODABAN
Irodalom az óvodaban
A kompetencia alapú programcsomag lényege, hogy epit a magyar ovodapedagogia
ertekeire, a magyar kulturalis tradiciora, mikozben mindezek uj szemleletu
megkozeliteset kinalja. A szemlelet ujdonsaga termeszetesen hozza magaval a
tartalom ujraarnyalt megfogalmazasat.
Szerencsere tamaszkodhatunk az ovodai irodalmi-anyanyelvi nevelesi hagyomanyokra,
kidolgozott koncepciokra, modszertani jegyzetekre. Nem cel ezek
megismetelt kozlese, ujrairasa, csak nehany tartalmi csomopont uj megvilagitasba
helyezese a kompetencia alapu programcsomag alapelveihez huen.
A kovetkezo temak hangsulyosabbak az uj szemleletu megkozelitesben:
. az erzelmi intelligencia, a moralis kompetencia fejlesztesenek lehetosegei az
irodalmi nevelesben, ertekszocializacio a mese segitsegevel . az irodalmi, anyanyelvi
neveles kulonbsegei;
. a gyermeki befogadas jellemzoi: a gyermeki versszeretet motivumai, .a gyermeki
es a mesei megfelelesei�h;
. az irodalmi anyag kivalasztasanak dilemmai, a valogatas szempontjai;
. a vers-mese tevekenyseg korulmenyei: motivacio, ritusok;
. unnep az ovodaban;
. az iskolaerettseg nyelvi-kommunikacios feltetelei: anyanyelvi kompetencia,
illetve metanyelvi tudatoss
Az erzelmi intellige ncia , a mor ali s
kom pete ncia fejle szte senek
le het osegei az iro dalmi nevele sben;
ertek szo cializ acio a me se seg itsege vel
. az iro dalmi , anya nyel vi nevele s
kulonbsegei
A het even aluli gyermek on- es vilagmegertesenek ket pillere a jatek es a mese.
A jatek mint a vilagban, illetve a vilagrol szerzett impressziok cselekveseses szimbolikus
rendezese, a mese mint ugyanezek verbalis es szimbolikus konstrukcioja.
Mindketto lehetoseget ad a vilag befogadasanak gyermeki modjara, s a jo gyermekvers
is kepes hitelesen rogziteni, visszaadni ezt a sajatos latasmodot.
Az irodalom legfontosabb feladata az onmegismeres, a beavatodas a korulottunk
levo vilagba. A versek-mesek reven elsosorban nem ismereteket kell
atadnunk, hanem heurisztikus elmenyt nyujtani. Azt kell a gyerekekkel megereztetnunk,
hogy az irodalom nem megtanulando szovegek tarhaza, hanem
az ovodapedagogustol hallott tortenetek, mesek, versek roluk szolnak, nekik
szolnak, segitenek eligazodni a vilagban, a lelkukben kaotikusan kavargo erzelmekben,
indulatokban.
A mese kepekre, szimbolumokra, akciokra forditja le a vilag jelensegeit, s igy
kinal lehetoseget a tudattalan feszultsegek elaboraciojara. A mesehallgatas soran
a belso kepteremtes reven a gyerek tudattalan szorongasait, feszultsegeit kepes
feldolgozni a mese cselekmenyenek atelesevel.
A nepmesek megkozelitese nagyon sokretu, kulonbozo szempontu, olykor egymasnak
ellentmondo ertelmezesekkel, elemzesi koncepcioval lehet talalkozni.
A programcsomaggal osszhangban, vagyis az irodalom erzelmi, moralis kompetenciakra
gyakorolt hatasat vizsgalva es feltetelezve, a mesei szimbolumok pszichologiai
ertelmezese hasznalhato a sok ismert lehetoseg kozul, habar ennek
az ervenyesseget a mufajelmeleti, kulturalis antropologiai megkozelitesek igyekeznek
megkerdojelezni. Egyreszt az irodalom termeszetebol fakadoan, a .lelek
taplalekakent�h, lehet letjogosultsaga a kulonbozo pszichologiai ertelmezeseknek,
masreszt az ovodapedagogiai gyakorlatban elengedhetetlen ez a nezopont az
irodalmi anyag megvalasztasakor. A bemutatott pszichologusok sajat terapias
munkajukban hasznaljak a meset, valasztasukat az indokolja, hogy a koncepciojuknak
mindig van gyermeklelektani vetulete is, mely segiti a pedagogus helyes
mesevalasztasat, a mualkotas altal kivaltott hatas atgondolasat.
VARAZSESZKOZOK AZ OVODABAN
Bruno Bettelheim a freudizmus szellemeben a meset a lelekben lejatszodo belso
folyamatok externalizaciojakent ertelmezi, melyben tudattalan tartalmak jelennek
meg szimbolikus formaban . A jungianus szimbolumertelmezes az archetipikus
lelki jelensegek megnyilvanulasaikent interpretalja a mesei szimbolumokat (mesealakok,
helyszinek, vandorlas, probatetelek). A magyar pszichologusok kozul
is tobben foglalkoznak a mese lelektanaval. Ranschburg Jeno megallapitja, hogy
nem pusztan a gyermeki gondolkodasmod ragadhato meg a tundermesekben,
hanem a korosztalyt gyotro konfliktusok is megtalalhatok bennuk. A kovetkezo
alapveto ambivalenciakat figyeli meg a meseben: a dependencia es autonomia,
illetve a szabadsag es kotelesseg feloldhatatlannak latszo ellentetet. A fohos feladja
a kiindulo biztonsagot (mely egyben fuggoseg is), hogy a neki rendelt feladatot
megoldja, sorsanak beteljesitese nem mas, mint az onallosag megszerzese,
az onazonossag felepitese. Ez az egzisztencialis konfliktus nemcsak felnottnek,
hanem gyermeknek is ismeros lehet, a gyermekpszichologia ugy hivja, hogy
a szeparacios szorongas es exploracios vagy ellentete. Fischer Eszter szerint, Bettelheim
nyoman, a mese szoba all a gyerekkel, a lelek ellentmondasos indulatait
megelevenito szimbolumaival paradox modon megnyugtatja ot, mivel megerositi,
hogy amit erez, az univerzalis emberi tulajdonsag. Nem buntudatot kelt a gyerekben,
hanem kiutat mutat arra, hogyan kell ezekkel megkuzdeni. A mese bipolaris
ertekszerkezete alapjan a pozitiv es negativ toltetu szimbolumok konnyen elrendezhetok,
a lelek ambivalenciainak feloldasara is lehetoseget kinalnak. A vadsag
a veszelyes vadallatok alakjaban, a gonoszsag a mostoha figurajaban jelenik meg.
A mostoha kulonleges jelentosegu mesealak a pszichologiai megkozelites szerint,
hiszen az edesanya pozitiv-negativ oldalra valo megkettozese biztositja a gyerek
szamara, hogy az edesanya irant taplalt ellenerzeseit buntudat nelkul projektalhassa
a mostohara. Erdemes elgondolkodni azon, hogy az edesanya mennyire
nem kidolgozott figura a mesekben (gyakran a mese elejen meghal, vagy mar
felarva a fohos). A feltekenyseg, az irigyseg, a rivalizalas megtestesitoi a testverek.
Miert van beloluk harom, hiszen a felsorolt erzelmek szemlelteteshez eleg lenne
ketto is. Fischer Eszter a ket nagyobban a szulopart latja. A szulok legyozese a
gyermek bizonytalansag-erzetenek megsemmisulesevel es nem megszerzesevel
jarna, ezert az erzelem testverekre .tolasa�h meghagyja a szuloi tamasz igeretet.
Ertelmezesem szerint a ket nagyobb testver kulso es belso tulajdonsagait tekintve
nem kulonbozik egymastol, akar egykent is elfogadhatok, igy helytallo lehet
immar a ket testver egy szemelyiseg jo es rossz oldalakent valo felfogas.
A mese ideje a fohos esemenytelen gyerekkora utan bekovetkezo kiemelt eletszakasz,
a felnotte valas idoszaka. Jogosan teheto fel az a kerdes, hogyan tud ezzel
Bettelheim, Bruno: A mese buvolete es a bontakozo gyermeki lelek. Gondolat Kiado, Bp., 1988.
33.37, 51.
Von Franz, Marie-Louise: Archetipusos mintak a meseben. Edesviz Kiado, Bp., 1998.
Ranschburg Jeno: A tundermesek lelektanabol. Eso, 2001. 2. 90.92.
Fischer Eszter: A nepmese es a gyermeki tudattalan. Eso, 2001. 2. 96.101.
az ovodaskoru gyermek azonosulni? Az elso valasz a kerdes kiforditasa, mely azt
feltetelezne, hogy csak az eppen felnotte valo kamaszok mufaja a mese. Tudjuk,
hogy ez nem igy van, s azt is, hogy a mese eredetet tekintve nem gyereknek valo
mufaj, de szimbolikus nyelve, formaja miatt az egyetlen adekvat lehetoseg, hogy
a gyerek egzisztencialis alapkerdesekkel talalkozzek, a megoldasokkal egyutt
atelhesse oket.
A mese altal kiemelt eletszakasznak nem az ideje, hanem az akkor megtapasztalt
leterzes, az erettsegert, az onazonossagert megtett ut a fontos, mely nem
korlatozhato egy bizonyos eletkorszakra, hanem emberi alapelmenykent folyamatosan
jelen van az eletunkben. Ezt az elkepzelest erosito motivum a vandorlas,
a vandorut, melyben nem is a vegcel, hanem az ut, a probatetelek, a kuzdelem
a hangsulyos, vagyis a biztonsag megszerzese csak pillanatnyi lehet, a torekves
allando. Az erett szemelyiseg jele a mese vegen kierdemelt kiralysag es a jutalmul
megtalalt par, s az ezzel jaro lakodalom, hazassag. Mindketto a felnottseg
attributumakent is felfoghato. A kiralysag nem a masok feletti hatalmat, hanem
az ember onmaga, sajat erzesei, indulatai, vagyai felett valo uralmat jelenti, a
hazassag pedig az onismeretet, onelfogadast, hiszen az tud part talalni, onmagat
megszerettetni, aki kepes magat elfogadni.
A kulturalis antropologiai megkozelites vitatja ezt az ertelmezest, s a mesei
motivumokat nem a lelek, a fantazia termekeinek tartja, hanem az atelt elmenyek
olykor szomoru lenyomatainak. Erre pelda Robert Darnton konyve a Perraultmesekrol,
melyben a XVII. szazad szornyu valosagat latja a mesei motivumok
mogott. A mostohaval kapcsolatos pszichologiai allaspontot azzal cafolja, hogy
akkoriban nem volt ritkasag, hogy a gyerekeket nem az edesanyjuk neveli, mivel
a higienes korulmenyek miatt a legeletveszelyesebb kihivas egy no szamara a
szules volt.
Barmely allaspontot tartjuk is elfogadhatonak, kijelentheto, hogy a mese csak
a felszines megkozelites szerint nem valo gyereknek a felnott eletproblemak,
a kegyetlen, ijeszto reszletek miatt. A mese lenyege, hogy nem rejti el az elet
nehezsegeit, arnyoldalat, mikozben cselekmenyvezetese a megoldast, bipolaris
ertekrendje a jo gyozelmet sugallja. Ezzel segit a gyereknek szorongasait, negativ
erzesei miatti buntudatat feloldani, kerdeseire valaszt kapni. A gyerekeknek
.gyartott�h bajos tortenetek sokkal inkabb frusztraloak, mivel a gyerekek erzik a
disszonanciat sajat vagyaik s a tortenetek altal megfogalmazott elvaras kozott.
Ezek a tortenetek azt uzenik, hogy mindig csak jot es szepet szabad gondolni,
erezni, jollehet a gyereket, teljesen normalisan, negativ tartalmu erzesek, indulatok
is feszitik .
Damton, Robert: Ludanyo mesei. A nagy macskameszarlas. Akademiai Kiado, Bp., 1987.
.A rendcsinalasban tehat nem a bajos idilli, leegyszerusitett tortenetek segitenek, hanem azok
a mesek, amelyek szimbolikus kepekben mutatjak be a novekedes es a fuggetlen let kivivasanak
allomasait.�h Zilahi Jozsefne: Mese-vers az ovodaban. Eotvos Jozsef Konyvkiado, Bp., 1998. 18.
VARAZSESZKOZOK AZ OVODABAN
A mesei kegyetlenseggel kapcsolatos alszemermes viszony megtapasztalhato
az ovodaban a negativ tartalmu jatekkal kapcsolatban is. Sajat tapasztalatombol
kiemelt pelda, mikor a gyerekek bolti lopast jatszva, a tolvajt bunteteskent szekekkel
szimbolizalt bortonbe zartak. Az ovodapedagogus ezt nagyon helyesen
hagyta, ezzel ervenyesitve a jatek tobbretegu feladatat. Az egyik reszvevo gyerek
elmeselte otthon az eljatszott jelenetet, majd a szulo ezt szamon kerte az ovodan,
pedig ebben a szituacioban nemcsak a latott-hallott elmeny kijatszasara volt lehetoseguk
a gyerekeknek, hanem osztonosen a helyes moralis reakciora is. Nem
azzal neveljuk a gyerekeinket az eletre, ha elhallgatjuk, letagadjuk az eletben, az
emberben benne rejlo negativumokat , hanem ha jatekkal, mesevel elfogadhatova
tesszuk ezeket, igy kinalva fel a megfelelo eletstrategiakat, s nem didaktikusan,
hanem indirekt modon alakitva a moralis kompetenciaikat.
A mese ertekrendje egyertelmu, nem tesz lehetove atmeneteket. Ket polusra
feszitett ertekszerkezete biztonsagosan tereli a gyereket a jo fele ugy, hogy a jot
nem a maga absztrakciojaban, hanem az azt megjelenito szereplok kulso tulajdonsagaival
is vonzova teszi . Nemcsak atlathato a mesei ertekrend, hanem az
erzelmi motivaltsag alapjan az eligazodast is segiti, mivel a gyerek ertekiteleteben
meg osszemosodnak az irodalmi elmennyel kapcsolatos esztetikai es moralis tartalmak.
A mese erzelmi es erkolcsi nevelo hatasat Lengyel Laszlo fogalmazza meg a
legszemleletesebben egy vele keszitett interjuban:
.�ca mese erkolcse sajatos vilagi hit, amelyben az egyik donto elem, hogy az emberek
egyenloek. Hogy az oreg kiraly es a szegeny pasztorfiu, ordog es isten, sarkany es kiralyfi
kozott egyenloseg van. A meseben egyenlo erok kuzdelmei zajlanak. Nincs hierarchia. Nem
vetnek meg valakit azert, mert szegeny, nem hatrany, ha valaki no vagy gyerek. Epp ellenkezoleg,
tisztelettel neznek kiralylanyokra, gyerekekre, es meg a sarkanyoknak is megadatik
valamifajta megbecsules, a maguk gonoszsagaval egyutt. Ez nagyon lenyeges mondanivalo
szamomra, amikor tarsadalmunk hihetetlenul hierarchikus, es konyortelenul kipecezi a gyengebbet,
a raszorultat, megalazza es periferiara szoritja. A meseben alapvetoek a kozossegi
ertekek. Alapveto az, hogy baratok vagyunk. Az, hogy elindulunk egyutt, mondjuk egy
vandorutra, es aki egyutt indul el, az nem szurja hatba a tarsat, illetve, ha megteszi, tudjuk
a mesebol, amikor a legkisebbet lent hagyjak az alvilagban es nem huzzak fel a felvilagba
. igazi jozsefi tortenet . , ez a meseben a legnagyobb lehetseges bun. Ilyet az ember nem
tesz a barataival es a testvereivel. Meg akkor se, hogyha ebbol haszna szarmazik. Lattunk
.A biztonsagos tortenetek nem tesznek emlitest sem oregedesrol, sem halalrol, az emberi let
hatarairol, sem az orok elet utani vagyrol. A mese viszont, epp ellenkezoleg, nyiltan szembesiti a
gyermeket az alapveto emberi letfeltetelekkel.�h Bettelheim, Bruno: 1988. 15.
.A 3.7 evesek erzelemvilagaban az esztetikai es erkolcsi erzelmek altalaban osszefonodnak.
A meseben
szereplo kiralykisasszonyt vagy eppen Hofeherket azert szeretik a gyermekek, mert
szep, de esztetikai gyonyorerzesukbe belejatszik a foszereplo josaga, husege, szerenysege, szorgalma
iranti csodalat, tisztelet es megbecsules erkolcsi erzelme is.�h Danko Ervinne: Irodalmi neveles
az ovodaban. Okker., Bp., 2004.76.
eleget abbol a magatartasmodbol, hogy: �âAz Isten szerelmere, nehogy ledobd a kotelet annak
a masiknak�c Hagyd ott! Vegre megszabadultal tole!�á Ezzel szemben nagyon fontos, hogy
a meseben szoba allunk egymassal. Ujra mondom, gonosz es jo, parbeszedet folytatnak, es
ez termeszetes. Nem letezik olyan helyzet, ami a 20. szazad legszornyubb kafkai helyzete,
hogy neman es konyortelenul lemeszaroljak egymast emberek, embercsoportok minden magyarazat
nelkul, minden kiserlet nelkul, hogy egymas megertesere torekednenek. A gyerekek
a szemunk lattara mesen nonek fol. Jo, ha tudjuk, szamon tartjuk, hogy a mese kiemel az
allatvilagbol, civilizal.
A mese emberre tesz.�h
Az ovodai irodalmi neveles komplex szemelyisegfejleszto hatasa akkor lehet
eredmenyes, ha az irodalmi anyagot nem rendeljuk ala semmilyen rosszul ertelmezett
didaxisnak, es nem fokozzuk le alkalmazott irodalomma, csupan az
anyanyelvi neveles szolgalojava. Az ovodaban felkinalhato irodalom, a mondokak,
versek, mesek olyan varazseszkozok a kezunkben, melyekkel a gyerekek
ertelmi, erzelmi szuksegleteinek kielegitesen tul az anyanyelvi kompetenciaikat
is fejleszthetjuk. De ez csak raadas, s csak akkor tud sikeres lenni, ha megengedjuk,
hogy a szoveg emocionalisan, esztetikumaval hasson, okozzon oromet,
hiszen csak igy tud kiteljesedni a nyelvi-kommunikacios hatasa.
Ezert vall kudarcot a kisiskolasok irodalmi-anyanyelvi nevelese, s lesz komoly
gatja a kesobbi olvasova valasnak, mert az olvasokonyvek az irodalmat megfoszt-
Antall Istvan: Menekules a stilustol. Lengyel Laszlo mesebeli egyenloseg-eszmenye. Eso, 2001. 2. 149.
VARAZSESZKOZOK AZ OVODABAN
jak eredeti funkciojatol a szoveg folytonos, oromtelen algoritmizalo feldolgoztatasaval,
mellyel az olvasastanitas kiszolgalojava teszik.
Az anyanyelvi neveles ovodapedagogusi feladata sem kevesbe fontos, mely
nem korlatozodik egy tevekenysegre, hanem az ovodai elet minden teruletet atszovi,
az ovodapedagogus minden verbalis es nonverbalis megnyilatkozasa minta
a gyermek szamara. A pedagogus kommunikal, informaciot kozvetit magarol, a
mondanivalojarol, a vilagrol szavakkal, mimikaval, gesztusokkal, a szovegprozodiai
eszkozokkel10, oltozekevel, a terkozszabalyozassal. A felsorolt eszkozoknek a
kongruens magatartasnak megfeleloen erositeniuk kell a verbalisan kifejezett tartalmat.
Az ovodaban nincs helye ironianak, mely nem keverendo ossze a humorral,
amire az ovodasok igen fogekonyak, s hatekony nevelesi eszkoz tud lenni.
10 hangszin, hangero, intonacio, beszedtempo, szun
A gyermeki befoga das jellemz oi:
a gyermeki ver sszeretet mot ivumai ,
a me sei es a gyermeki meg felele sei
Evidencia, de megis rogzitendo kiindulopont, hogy az ovodapedagogusnak ismernie
kell a gyermeket, az ovodaskoru gyermek elmenybefogadasanak vonasait.
Nemcsak a pszichologia, hanem a recepcioesztetika is szamol a gyermek mint
befogado sajatos psziches felteteleivel. Ez nem jelent csokkent, korlatozott jellemzoket
a felnottehez kepest, egyszeruen csak mas. Mindket nezopont az irodalmi
anyag kivalasztasaban segit. A pszichologiai szempont a muvel atelheto tartalmak
es a gyermeki lelek megfeleleseit veszi figyelembe, igy biztosan nem kerul
az ovodai irodalmi anyagba Petofi Sandor Szeptember vegen cimu verse, es Carlo
Collodi Pinocchioja sem. (Utobbival egy ovodapedagogus jobb esetben csak a nevelestortenetben
talalkozik, leginkabb elrettento peldakent.) A recepcioesztetikai
szempont12 az eletkori sajatossagok es a minoseg viszonyabol adodo tampontokat
segit megfogalmazni. A ketto osszehangolasabol adodo legfontosabb konzekvencia,
hogy a gyermekirodalom irodalom, nincsenek specialis poetikai jegyei,
nem hasznal leszukitett nyelvi kodot, .gyermeknyelvet�h.
A jo valasztashoz figyelembe kell venni a gyermeki erdeklodes szakaszossagat,
az ovodaskoru gyerek fejlodespszichologiai, eresi sajatossagait.
A gyermek versek, mesek iranti erdeklodesenek, szeretetenek alapja tobb tenyezobol
tevodik ossze. Az irodalmi erdeklodes megalapozasa, az irodalomba
valo beavatas a versekkel kezdodik. A hozzajuk valo gyermeki vonzodas oka a
11 Merei Ferenc . V. Binet Agnes: Gyermeklelektan. Gondolat Kiado, Bp., 1981 233.246.
12 A kovetkezo fejezet targya.
13 .�c a gyermekirodalom is parbeszed az iro es olvaso kozott az utobbi lenezese nelkul. A parbeszed
lenyege az, amirol . olykor . a felnott sem tud beszelni, mert maga sem latja vilagosan, mi
nyugtalanitja, milyen valaszt adhat onmaganak lappango kerdeseire�h, .�cha barmilyen irodalmi
alkotas nem tud hatni a felnottre, az nem tudja azt elmenyszeruen atadni a gyereknek sem.�h In:
Tarbay Ede: Gyermekirodalomra vezerlo kalauz. Szent Istvan Tarsulat., Bp.,1999. 12.
14 .�ca gyermekirodalom fogalma sem elmeleti uton konstitualodik. A muvek ilyen ertekelese
es kezelese a kulturalis folyamatokban alakul ki utolag, s a gyermekirodalom fogalma maga is a
kulturalis gyakorlat eredmenye. Nem lehet a muvekrol elvontan, a recepcio-tortenet nelkul megallapitani,
hogy tekinthetjuk-e gyermekirodalminak. Gyermekirodalom az, amit akkent kezelnek,
s a gyermekirodalom korul folyo vegelathatatlan vita is ertelmet veszti, mert az adott muvek
esztetikai erteket nem erinti az a kontextus, amelybe utobb beallitjak. (E lehetseges kontextusra
valo rajatszas ugyanakkor szerepet kaphat a mu kommunikacios osszjatekaban is, s igy megiscsak
irodalmi-esztetikai tenyezove valhat.)�h Dobszay Ambrus: Gondolatok a gyermekversek megkozeliteserol.
Uj Forras, 2004/2. 42.
VARAZSESZKOZOK AZ OVODABAN
ritmuskedveles, melyben az ismetlodo szoveg reven termeszetesen fonodik ossze
mozgas es erzelem15. A kommunikacios helyzetbol16 adodo kozelseg, intimitas, a
hangulat bensosegessege, a beszed zeneisege, az elemi mozgas- es ritmuselmenyek
osszekapcsolodnak az ismetlodo szoveg ismeros biztonsagaval. A kovetkezo
lepcsofok a rim, az akusztikussag, a szavakkal valo jatek mint oromforras. Az
erzelmeket kezdetben a hangzas valtja ki, mely visszautal a korabbi elmeny- es
tapasztalategyuttes erzelmi szinezetere, majd a mozgasos feszultseg ritmusfeszultsegge
modosul osszeolvadva a megfelelo hangulattal. A gyermeki gondolkodas
valtozasaval (szemleletes-cselekvo . szemleletes-kepszeru) a leulepedett
elmeny- es tapasztalategyuttesek reven a rim, a ritmus, a zeneiseg, jatekossag
mellett egyre inkabb raerez erzelmekre, hangulatokra, gondolatokra. A mozgas-,
ritmusfeszultseg es hozzakapcsolodo hangulat szekvenciaja, ez az elaboracios
attetelsor az alapja a verselmenynek. A koltoi kepek kreativ varatlansaga,
szemleletessege sokszor konnyebben talal megertesre a gyermekben, mint a .felhalmozott�h
tudastol beklyozott felnottben.
A mesebefogadas alapja is ez a tudas altal nem korlatozott, erzelmektol vezerelt
fantazia, illetve a mesekozvetitesben szamithatunk a gyermek emocionalitasara,
empatiajara. A beleerzo-atelo kepesseg folyamatos arnyalodasa, ill. arnyalasa, a
belso es kulso vilag osszehangolasabol fakado feszultseg18 a feltetele a mese sikeres
recepciojanak. A megfogalmazasbol kiderul, hogy ennek alakulasa egy
folyamat, kialakulasanak jele a szimultan kettos tudat meglete, mely 5.8 eves
kor koruli idore teheto. Azert ilyen tavoli a ket hatarertek, mivel nem szerencses
a fejlodesi mutatok standardizalt hataraitol valo szuloi es pedagogusi szorongas
vagy rosszabb esetben elvaras, mert ez a gyerekben is frusztraciot okozhat. A mesei
kettos tudat vibralast, oszcillalas jelent a valosag tudatelmenye es az illuzio
megelese kozott. Ez az oszcillacio19 onmagaban is feszultsegteremto, feszultseghordozo,
feszultseg-levezeto oromforras, mely viszont csak a .szajjal mondott�h20,
belsokep-teremtesre inspiralo meseles kozben megy vegbe. Az indulatredukcio
15 .Mozgas, erzelem, ertelem. Ez a nyomvonal, amely mellett a kultura kiepul. Ez a fejlodes termeszetes
rendje. (A torzsfejlodest es az egyedi fejlodest illetoen is.)�h Zilahi Jozsefne: 1998. 16.
16 Az ovodai irodalmi kommunikacio idealis esete, hatasanak kulcsa az interperszonalis jellegben
rejlik, vagyis az ovodapedagogus mint irodalomkozvetito gepekkel (video, diavetito, DVD, �c)
nem helyettesitheto. Ez persze nem jelent kizarolagossagot, csak azt, hogy mesevel, verssel eloszor
az ovodapedagogus szemelyes eloadasmodjaban kell talalkoznia a gyereknek . az elaboracios
funkcio csak igy teljesedhet ki ., s ezutan lehet mas csatornakat bevonni a kommunikacioba.
17 .A kisgyermeknek a vers iranti fogekonysaga azon alapszik, hogy a ritmus es a hangzas, amely
megragadja, ugyanahhoz az erzekletes, erzelmekkel atszott, elmenykozeli semahoz tartozik, mint
a mozgas, amelyet helyettesit es a hangulat, amelyet kifejez.�h Merei Ferenc . V. Binet Agnes: 1981.
236.
18 Az illuzio feszultsege: a gyerek egyszerre reszvevoje es hallgatoja a mesenek.
19 Hankiss Elemer terminusa az aktiv befogadoi tevekenyseg, attitud erzekeltetesere. Hankiss
Elemer: Az irodalmi mu mint komplex modell. Magveto Konyvkiado, Bp., 1985.
20 Zilahi Jozsefne: 1998. 4
belso feltetele a mese hallgatasa kulso kep nelkul21, lathato jele a .mesei beallitodas�h
22. A befogadasnak es muelmenynek ez a megjelenesi formaja a felnottre is
jellemzo, a kesobbi befogadoi attitud itt kezdodik, alapozodik meg.
A szimultan tudat a jatekban is megjelenik, de a mesetol elteroen, a feszultseg
levezetese a cselekvessel tortenik, mig a mesehallgatas soran a kepzeletet
az akadalyozott mozgas stimulalja23. A jatek cselekvo, utanzo, a mese passziv,
kepzeletbeli beleelest kivan.
A valosag, a vilag megismerese a gyerek szamara a mesek segitsegevel tortenhet,
a mese nemhogy elvezetne a valosagtol24, hanem ez az a forma, mely megfelel
a gyermeki gondolkodasnak. A meset a gyerek szereti, elvezi, mert a mesei
motivumok, fordulatok osszhangban vannak a gyermek psziches fejlodesenek
jellegzetes gondolati, indulati, szemleleti vonasaival.
Ezek az egyezesek25 a kovetkezok:
. .a minden minden lehet motivuma es az atvaltozas�h26 . A gyermek jatekaban,
gondolkodasaban minden barmive alakulhat27 es visszavaltozhat, igy kompenzalja
kiszolgaltatottsagat.
. .ellentetek preferenciaja�h . A gyerek a feltunoen elterot tudja megkulonboztetni,
az atmeneteket, fokozatokat, az ambivalenciat meg nem erzekeli, egy ketpolusu
21 Kulso kepet jelent a leporelloval, babbal illusztralt es a tv-, video-, rajzfilmes adaptacio is. A .tiltas�h
termeszetesen csak az ismeretlen, ujonnan hallott mesere vonatkozik, hiszen a kesobbi befogadast,
feldolgozast, interiorizaciot ugyanannak a mesenek, versnek a kulonbozo interpretacioi
eredmenyezik.
22 .�ca gyerek folvesz egy bizonyos magatartast, amelyben a figyelmen, a merengesen kivul benne
van az is, hogy kilep a hetkoznapokbol, varja a rendkivulit, a kulonoset, a csodalatosat. [�c] Amikor
a felnott meselni kezd a gyereknek, megvaltozik a hangja, erzodik rajta, hogy kilep a valosagbol,
s egy masik kozegbe megy at. Hanghordozasaval, gesztusaival, mimikajaval, sejtelmessegevel
juttatja kifejezesre, hogy a tortenet, amelyet elmond, nem jatszodhat a megszokott kornyezetben.
S a gyerek konnyen beleeli magat ebbe.�h Merei Ferenc . V. Binet Agnes: 1981. 236.237. .A gyerek
mintegy szemunkbe akasztja a tekintetet, nez rank elamulva, ugyanakkor latszik a szemen, hogy
valojaban nem minket lat, nem minket nez, hanem mikozben azt mondjuk, hogy �âfelhuzta a hetmerfoldes
csizmat, atlepte az ezusthegyet, atlepte az aranyhegyet, atlepte az Operenciast�á . befele
nez, belso mozit perget, azt a kepet figyeli. Ez a mesehallgato gyerek kulonos, kettos tekintete.�h
Vekerdy Tamas: Kicsikrol . nagyoknak 1. Park Kiado, Bp., 1996. 145.
23 .A jatekot csinalja, a meset hallgatja.�h Merei Ferenc . V. Binet Agnes: 1981. 238.
24 Egy szuloi velemeny a mesekrol, meselesrol: .En uram, nem meselek! Mert a mese szerintem
irrealis. Elvezet a valosagtol. Szerintem a gyerekeket a valosagra kell nevelni. Nem mondom, a
huga az mas, de hat tudja, hogy milyenek a lanyok�c Mi ketten a fiammal inkabb elnezegetjuk az
automarkakat, sokkal jobban szorakozik. Hol vannak ma mar kiralyok meg kiralyfiak! Az a par,
aki van, hat eppenseggel az se olyan�c�h Vekerdy Tamas: 1996. 140.
25 Merei Ferenc . V. Binet Agnes: 1981. 239.245.
26 Merei Ferencm . V. Binet Agnes: 1981. 239.
27 Janikovszky Eva: A porszivo-funyiro-helikopter. In: uo: Mar ovodas vagyok. Mora Konyvkiado, Bp.,
1991.16.20.
VARAZSESZKOZOK AZ OVODABAN
merce szerint tudja a kulonbsegeket megragadni. Ez a bipolaritas van jelen a
mesei motivumok28 szintjen es az ertekszerkezetben.29
. az .ismetles folyamatossaga es biztonsaga�h . A mese egyik legfontosabb szerkezeti
es cselekmenyepito eleme az ismetles (kezdo- es zaroformulak, sztereotip kifejezesek,
ismetlodo szerkezeti elemek, (probatetelek), mely megkonnyiti a gyermek
szamara a cselekmeny koveteset es az ateles folyamatossagat. A gyerek szamara
a mese biztonsagos kozeg, mert az ismetlodo epizodok, beszedfordulatok reven
anticipalja az esemenyek megnyugtato alakulasat, mikozben az ismeros meseelemek
valtakozasaival ateli a feszultseg es feloldodas hullamzasat.
. .veszely.megmenekules�h . A gyerek eletkorabol, helyzetebol eredo kiszolgaltatottsagot,
tehetetlenseget probalja kompenzalni a .veszelybe kerules . megmenekules�h
elkepzelesevel, melyben a mesek fohose is erenyei vagy csoda reven
a mesei igazsagszolgaltatas kovetkezetessegebol mindig reszesul.
. .kompenzalas�h . A gyermeki kepzelet ugyanugy kompenzalja az eletkorbol, egzisztencialis
helyzetbol adodo hatranyokat, ahogyan a meseben is elegtetelt nyer a
kiszoritott poziciojabol indulo fohos: a legkisebb, a legszerencsetlenebb fiu, akirol
senki se gondolna, hogy a rozzant gebebol lett taltossal gyozi le a lebirhatatlannak
tuno akadalyokat, es nyeri el a kiralysagot a szepseges kiralylannyal egyutt.
. .a vagyteljesites lelki dinamikaja�h . A mese optimista vilagkepe es a gyermeki
vagyak itt is parhuzamba allithatok, mivel egyik sem korlatozott az ido, a ter es a
termeszeti torvenyek altal, hogy a gyermekek vagyai beteljesedhessenek.
28 rut banya �¨ szepseges kiralykisasszony; szegeny legeny �¨ gazdag urasag; feneketlen
to �¨ egig ero fa
29 jo es rossz kuzdelem
Ismet ket parhuzam a mese es a jatek kozott: a minden minden lehet, a metamorfozis
szabad lehetosege es a vagyteljesites logikaja mindkettoben megfigyelheto
azonos funkcioval.
A mese csodajanak, termeszetes optimizmusanak megkerdojelezetlen elfogadasa
a gyermek magikus vilagkepevel30 magyarazhato, melynek osszetevoi az
animizmus31, az artificializmus32 es a magikus gondolkodas33.
A nepmese eredendoen ugyan felnottmufaj, de a szamba vett azonossagok igazolhatjak
Komaromi Gabriella allitasat: .A mese tulajdonkeppen a gyermek szemevel
nezett vilag.�h34
30 Ismetelt bizonyitek a torzsfejlodes es az egyedfejlodes hasonlo utjara. A magiaban valo hit jellemzoi:
az ember altal befolyasolhato termeszet (idojaras, termekenyseg, vadaszat, betegseg befolyasolasara
kialakult ritusok).
31 A targynak, allatnak lelke van, megelevenedik. (Piaget)
|
